Határtalanul Erdélyben — beszámoló
Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett programban iskolánk idén 1.999.500 Ft támogatáshoz jutott. Ennek révén előbb a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákjait fogadtuk, majd május utolsó hetében negyven tehetséges munkácsys diák vehetett részt erdélyi utazáson. A kirándulások során a vidékek történelmi, geológiai, illetve irodalmi és botanikai értékeivel ismerkedtek a programban részt vevő tanulók.
Áprilisiban megmutattuk az Orbán Balázs Gimnázium diákjainak Kaposvárt, majd ellátogattak a környék nevezetes geológiai, botanikai, természeti értékeihez: a Duna-Dráva Nemzeti Park Barcsi Ősborókásába, illetve drávaszentesi bemutató központjába; egy egész napot töltöttek a Balaton-felvidéken: jártak a Kis-Balatonnál, Keszthelyen és Fonyódon. Lehetőségük volt megismerni Pécs értékeivel, közös túrázáson vettünk részt a Mecsekben. A legkedveltebb programok között a kaposvári séták, a szálláshely, a patcai Katica tanya és az Europa Nostra-díjas Szennai falumúzeum közös meglátogatása volt, hiszen ezeken a helyszíneken együtt voltunk, egymással ismerkedtünk, beszélgettünk. Bátran mondhatom, hogy igazi barátokra tettem/tettünk szert, akikkel ma is, és remélhetőleg a jövőben is tarjuk a kapcsolatot.
2014.május 26-án, hétfőn éjjel 22:00 vette kezdetét a mi látogatásunk. Nyugtalanul aludtunk a buszon, mert nagyon régóta vártuk az erdélyi diákok viszontlátását. Reggel Arad, Déva érintésével értünk a példaértékűen felújított óvárosú Nagyszebenbe. Felemelő érzés volt a XV. században épült gótikus székesegyház tövében állni, kürtöskalácsot majszolni és átszellemülten gyönyörködni a szász kisvárosban. Itt a felettünk gyülekező felhőkből már sejtettük, de Segesvárra érve már bizonyossággá vált, hogy a város megtekintését későbbre kell halasztanunk. A hosszú kimerítő utazás végén kedves ismerősökre leltünk: pityókás tokánnyal és szeretettel vártak bennünket a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákjai és tanárai. Itt beszélgettünk, csoportjátékokat játszottunk és egyeztettük a programot a partneriskolával, majd a késő esti órákban elfoglaltuk szálláshelyünket a Hargitafürdőn álló hegyi menedékházban, az Uz-Bence fogadóban. Az program során innen indulva, ide érkezve, azaz csillagtúraszerűen kirándultunk. Szerdán a kirándulás a Farkaslaka – Székelykeresztúr útvonalon haladt. Mindannyian kiselőadásokkal készültünk, melyek az autóbuszon, illetve az adott kulturális-természeti érték mellett hangoztak el. Rendhagyó irodalom óránk volt Sejkén Orbán Balázs, illetve FarkaslakánTamási Áron sírjánál. Korondon erdélyi emléktárgyakat vásároltunk, beszélgettünk egy taplászmesterrel, akinek a rögtönzött kvíz-vetélkedőjén havasi gyopárt nyerhettünk. Szovátán, a sós vizéről híres Medve-tóban ugyan nem tudtunk megmártózni, ám kellemes sétát tettünk a partján. Sóháta-hegy egyik oldalán „megkóstoltuk” a jellegzetes sókarsztot, a hegy oldalából kitüremkedő sósziklákat, majd Parajdon lementünk a turisztikai és gyógyászati céllal működtetett sóbányába. Este Székelykeresztúron Petőfi szobrának megkoszorúzásakor közös versmondásra hívtuk erdélyi társainkat, akik elvezettek bennünket ahhoz a körtefához is, melynek árnyékában feltehetőleg a költő utolsó verseit írta.
Az egyik kedvenc kirándulásunk a csütörtöki napon volt. Délelőtt koszorút helyeztünk el a székely Thermopülaként emlegetett, a Nyerges-tetőn álló kopjafás emlékhelyen. Jártunk a Szent Anna-tónál, ami a Kékes-tetővel közel azonos magasságban fekvő páratlan szépségű vulkáni krátertó. Egy ritka természeti jelenség otthona is, ugyanis a tó völgyében a fenyves nem a hegytetőn található, hanem a völgyben, mert a tó körül hidegebb van. A Szent Anna-tó ikerkráterében található a Mohos tőzegláp. Számos növényritkaságot láthattunk a süppedő tőzegmohára épített rezervátumban: él itt harmatfű, tőzegrozmaring, gyapjúsás. Ide, a Csomád-hegységbe mindenképpen szeretnék visszalátogatni a családommal. A torjai Büdös-barlang egy ma is működő mofetta, melyből feltörő kén-hidrogén jellegzetes szúrós szaga emlékeztetett bennünket a korábban kóstolt, a szintén a vulkáni utóműködés hatására létrejövő borvizekre. Barót, az Olt-kanyar, a Vargyas-szurdok, a Hasadt-hegy egyaránt csodaszép emlékként él bennünk. Segesvár híres tornyainak megtekintésére is sor került, sőt a partneriskola egyik tanárának idegenvezetésével Székelyudvarhely nevezetességeivel is megismerkedtünk.
A kirándulás legcsodálatosabb helyszíne pénteken a Békás-szorosnál volt. Ködfátyolba burkolózó tájban, a felhők között haladtunk. Igazán filmbe illő a látványban volt részünk. Felemelő érzés volt a sziklafalak szorításában gyalogtúrázni a hegyoldalról kibuggyanó források, lezúduló patakok robaja között. Lencsevégre kaptuk a gravitációval dacoló, szirtfalakon megélő növényeket, többek között a húsz forintosról ismert magyar nőszirom kéklő példányait is. A Gyilkos-tó partján állva meghallgattuk a tó legendáját a híres Székely Legendáriumból, majd ismertették az igaz történetét is. Útközben kegyeleti koszorút helyeztünk el a mádéfalvi veszedelem emlékoszlopánál, mesét hallgattunk az erdélyi származású Benedek Elek tollából, megismerkedtünk a Küküllő-völgy értékeivel. Az utolsó előtti napra tervezett túránk a Hargitán - az esőzések miatt - ugyan elmaradt, ám vendéglátóink gondoskodtak róla, hogy jól érezzük magunkat: logikai játékokkal, csapatjátékokkal és a székelykeresztúri helytörténeti Múzeum meglátogatásával készültek. Köszönjük nekik ezt a vidám napot. Késő délután a szálláson igazi erdélyi vacsorával, majd rögtönzött hargitai túrával, esetleg kártyázással, szaunával, beszélgetésekkel és csomagolással telt az utolsó esténk.
Hajnali négykor elindultunk Magyarország felé, út közben megálltunk Marosvásárhelyen: megcsodáltuk a Kultúrpalotát, megemlékeztünk Sütő Andrásról; majd a felhőkbe burkolózott Király-hágónál pihentünk, láttuk a csucsai Boncza-kastélyt, elsétáltunk Nagyvárad egyik nevezetességéhez, a Szent-László hermát őrző Székesegyházhoz, megemlékeztünk Ady és Janus Pannonius nagyváradi kötődéséről. Megannyi tudással és élménnyel gazdagon éjfél előtt érkeztünk meg Kaposvárra.
Fárasztó, ám rendkívül élvezetes és eseménydús volt a kirándulás, és remélhetőleg sokáig fogjuk őrizni az együtt töltött idő és a gyönyörű táj emlékét. Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy kifejezzük köszönetünket Dr. Kerese Tibor tanár úrnak a kirándulás megszervezéséért, és kísérő tanárainknak a gondoskodást, a türelmet és a rögtönzött biológia, földrajz, irodalom és történelem órákat.