A Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) területileg a legkisebb, de szépségével nem marad le a többitől. A második legrégebbi park, mely a lengyelországi határ mentén terül el. A Dunajec folyón, amely e vidék fővonalát alkotja, tutajozás közben lehet megcsodálni a táj megható szépségeit.
A Pieniny lengyel oldalát már 1930-ban nemzeti parknak nyilvánították (Park narodowy v Pieninach), a szlovák oldalán 1932 jött létre a Szlovák természeti rezevátum Pieninyben. Jelenleg a Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) Vöröskolostoron (Červený Kláštor) székel 1967-től 21 km2 területen. Területe 9 km2 erdő borítja, amelyet egyedi mezőgazdasági környék vesz körül kis földekkel, rétekkel és legelőkkel, nyáron a jellegzetes zamaguri szénakazlakkal díszítve.
A PIENAP értékes növényekben gazdag, amelyek között sok az endemit mint pl. "Zawadzkého nyúlfajta", púpava pieninská (pieniny gyermekláncfű), arábka chochlíkatá, rebrica horská sibírska. A fauna része 766 lepkefaj, 99 fajta puhatestű és több mint 200 gerinces faj. A sziklákon és erdei utakon találkozhatunk a kárpáti hiúzzal, a Dunajec vizeiben viszont a vadászó vidrát láthatjuk.
Érdemes meglátogatni a Tri koruny (Három korona) legmagasabb hegyet a park lengyel oldalán. A három sziklacsúcsban tutajozás közben is lehet gyönyörködni. A Haligovi mészkő sziklák (Haligovské skaly) teljessége számos barlanggal és odúval csábít.
A túrák kiindulópontjai a Vöröskolostor (Červený Kláštor), Spišská Stará Ves vagy Ólubló (Stará Ľubovňa).
Utazásunk 3. napján a Lengyel határnál vettünk részt egy tutaj túrán a Pieninek Nemzeti Parkban. Sajnálatos módon esős időt fogtunk ki erre a napra, de szerencsénkre csak az út első 15 perces szakaszán esett. A tutajon festői tájakon át haladtunk át a Dunajec vizén. Külön kellemes meglepetés volt a Magyar nyelvű útikalauz, amit kaptunk, és amelynek olvasása közben a kedves tutajosunk rá is mutatott az említett látnivalókra. A szóban forgó tutajos bácsi több helyen átengedte a vezetést nekünk ezáltal egy kellemes és maradandó élményt okozva mindenkinek.